29. Kovács Kovi István: Bűnös élvezet – Egy szexiparos titkai

Anyukámnál láttam meg ezt a könyvet. Neeem, nem ilyen a stílusa, ő is csak kölcsönkapta :P, és egyből lenyúltam. Nem nagyon foglalkoztatott eddig sem a pornó ipar, a szereplők lelkivilága és a forgatás menete sem. Ettől eltekintve, elolvastam, hogy tudjak mihez viszonyítani ezután. Már ha valaha is fogom hasznát venni ennek az ismeretnek, és főleg, hogy igazak a tények, amiket a szerző papírra vetett. Én eléggé kétlem, de ez legyen az én bajom. Továbbra is úgy tekintek a pornófilmekre (nem vagyok nagy fogyasztója!!!), mint egy megjátszott szituációra és ezt a szereplők megnyilvánulásaiból, illetve a saját magam ismeréséből adódóan teszem. Írhat a Kovi bármit, engem nem győzött meg.
Nem tetszett a stílusa, jobban tette volna, ha felkér egy specializálódott személyt, hogy írja meg a történetet. Elmesél néhány kulisszatitkot, új fogalmakat tanultam, megismertem pár nagymenő nevét ebben az iparágban, de ettől még nem ez lesz a Bibliám :)

Kovács Kovi István: Bűnös élvezet – Egy szexiparos titkai

Különleges könyvet vehet kezébe szeptember végén az olvasó. Sok tekintetben: rendkívüli könyvet. Szerzője ugyanis egy tökéletesen zárt világ, a magyar szexipar legismertebb alakja.
Aki most úgy döntött, megnyitja előttünk ezt a zárt világot.
És mesél. Mesél a kezdetekről, a rendszerváltás idejéről, a félig illegális forgatásokról. A külföldi pornósokról, akik elözönlötték Magyarországot és szó szerint nem tiszteltek senkit és semmit. A sikerekről, és az elnyert pornó Oscarokról. Mesél a szereplőválogatásokról, az önként jelentkező hírességekről, a pornósról, aki ma már politikus, az ismert táncdalénekesnőről, aki az utolsó pillanatban állt el a forgatásról. Mesél a pornó nagy sztárjairól, és apró titkairól, a legendákról, melyeknél az élet még sokkal, sokkal izgalmasabb. És nem megy el szó nélkül a fél világot behálózó, prostituálthálózatok, a „dubajozás”, az egyre népszerűbb swinger klubok mellett sem. Mesél különleges forgatási helyszínekről, a lassan hírhedté váló Gellért fürdőről is.
Miért áll most elő ezzel? Ne kérdezzük.
Csak élvezzük, hogy belelátunk egy világba, melyről eddig, valójában, fogalmunk sem volt.
Figyelem! A szerző őszintesége miatt a könyvet csak 18 éven felülieknek ajánljuk!

Értékelés: 2/5

28. Bunyevácz Zsuzsa: Túlélési kézikönyv elvált anyáknak

Egy kicsit elhanyagoltam a blogot és az olvasást is. Szánom-bánom, de megvan rá a megfelelő okom...
Ezt a könyvet még a nyári akcióban vettem több másikkal együtt az Alexandránál, és egy kellemes strandolás alkalmával el is olvastam. Voltak benne nagyon szórakoztató részek, de nagy tanulságot nem lehet belőle levonni. Nekem legalábbis nem sikerült. Egyszer el lehet olvasni, az árát megérte (600 ft, 1999ft-ról leértékelve), okosabb nem lettem tőle :P

Bunyevácz Zsuzsa: Túlélési kézikönyv elvált anyáknak

Nos, kedves sorstárs, most, amikor hirtelen szembesültél azzal, hogy férjed egy másik nővel kezdi újra az életét, így egyedül kell fölnevelned gyermekeidet, és háromszáz kilométeres körzetben egyetlenegy valamirevaló facér férfi sincs, aki feleségül venne… Vagy legalább esténként felhívna, és annyit mondana, hogy aludj jól, drágám. Szóval most, amikor a gyerekek már lefeküdtek, de te nem tudsz aludni, mert csöpög a WC, holnap ki fogják kapcsolni a telefont, mert már megint nem fizetted be a számlát, a legkisebbnek óvodai évzárója lesz, de nem volt időd elmenni fodrászhoz, és egyébként sincs egy rendes ruhád sem… Most, amikor elfog a düh, és azt mondod, hogy azért is végigcsinálom, jobb, ha mindjárt az elején tisztában vagy azzal, hogy baromi nehéz lesz. Minden csepp erődre szükséged lesz. Ezért született meg ez a könyvecske, hogy segítségével be tudd osztani az energiádat, hogy túléld az elkövetkező évtizedeket. Amikor is végre nagymama leszel – és kezdheted az egészet elölről… Ha nem vagy elég óvatos!

Értékelés: 3/5

27. Ulla-Carin Lindquist: Evezők nélkül

A legújabb barátnőmnél :), Alexandránál, fantasztikus leárazások vannak... Ezt például 600 forintért árulják (2000 helyett).
Nem tudom, hogy miért gondoltam az előzetes információk alapján, hogy egy halálos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, négygyermekes anya által írt könyv tetszeni fog nekem? Nem szeretek az élet gonoszságáról olvasni, így nem meglepő, hogy ha azt írom, hogy nem lett a szívem csücske. És nem találom viccesnek, hogy egy kisgyerekkel miért kell poénosra venni azt, hogy anya le fog épülni testileg-lelkileg, majd szánalmasan, nem emberi élethez méltóan fogja tölteni utolsó napjait...

Ulla-Carin Lindquist: Evezők nélkül

Ulla-Carin Lindquist 2003-ban kapja meg a végzetes diagnózist: egy ritka, gyógyíthatatlan betegségben, az ALS-ban szenved, amely az akaratlagosan mozgatható idegek elsorvadásával pár hónapos, talán egyéves haláltusára ítéli áldozatát – megállíthatatlan testi leromlásra, melynek során a beteg szelleme végig ép, öntudata végig tiszta marad. A könyv Ulla-Carin betegségének a története. A négygyermekes családanya az ötvenedik születésnapján tudja meg, miért nem képes egy ideje mozgatni bal kezét, s lassanként – orvosok, betegek, szakkönyvek segítségével – feltárul előtte szörnyű betegsége egész természete. Az addig egészségtől kicsattanó, dinamikus anya és feleség döbbenetesen józanul és gyakran sok humorral írja le a halállal való szembenézés mindennapjait: a kórházból kórházba járás fáradalmait, az első tolókocsiban eltöltött napot, a kényszerű változásokat, amelyeken a beteg családjának keresztül kell mennie, a svéd egészségbiztosítás bürokratáival vívott harcokat, de mindenekelőtt a belső változásokat: a beteg és környezete lelki hullámzásait. A könyv szentimentalizmus nélkül hirdeti, hogy az életnek még ilyen körülmények között is tovább kell mennie. Szerény és bölcs könyv, a szerző nem panaszkodik a sorsán, inkább meg akarja érteni élet és halál igazi természetét. A fordítást szakmailag ellenőrizte dr. Szabó Melitta.

Ulla-Carin Lindquist (1953–2004) svéd újságíró, négygyermekes anya. 1988-tól az SVT tévécsatorna hírműsorának, a legnézettebb svéd híradónak a szerkesztője, bemondója, Svédország egyik legismertebb és legkedveltebb tévés személyisége volt. Tévériporteri állását 2003-ban, betegsége miatt kényszerült feladni. Élete utolsó évét az LSA megismertetésére tette fel: e könyv megírása mellett egy újságíró kollégája közreműködésével dokumentfilmet is forgattatott küzdelmeiről.

Értékelés: 2/5

26. Rácz Zsuzsa: Nesze Neked Terézanyu!

Még jó pár hónapja vettem ezt a könyvet az egyik élelmiszerbolt könyves részlegén, 399 ft-ért. Abban a hiszemben, hogy ez az első rész, amit még régebben kihoztam a könyvtárból, és elolvasatlanul kellett visszavinnem. Aztán itthon döbbentem rá, hogy ez nem az a rész, de azért nem csüggedtem, újra kihoztam a könyvtárból az első részt, majd közvetlenül utána elolvastam ezt is.
Ha azt a könyvet a kedvencemmé fogadtam, akkor illene ezt is. De nem fogom, mert ez nem tetszett annyira. Jó volt, de nem lesz kedvenc. Két különálló történet, egyik sem következik a másikból, csak a szereplők ugyanazok.

Rácz Zsuzsa: Nesze Neked Terézanyu!

Kéki Kata – alias Terézanyu –, a munkanélküli újságíró egy csapásra válik ismert szerzővé, mint a mesékben. Ám a siker úgy katapultálja ki életéből a főhőst, hogy a fal adja a másikat. Terézanyu ijedtében világgá megy, meg sem áll az Óperencián túlig. Pedig talán még sosem járt ilyen közel ahhoz, amit mindig is keresett…

„Kéki Katának hívnak. Csak így, Kata. Anyám választotta a nevemet.

A férfiaktól általában félek. De létezik valahol egy, akitől majd nem fogok. Remélem, megérem. Már nem vagyok egy mai csirke.

A mi családunkban nem volt szokás kimondani az sz betűs szót (szeretlek).

Gyerekkoromban szoktam rá, hogy figyeljem az emberek tekintetét. Azonnal észre lehet venni, hogy melyikük szomorú. Nagyon sokan vagyunk.

Gyerekként mindig azt játszottam, regényhős vagyok, és az egész életem nem is velem történik. Csak kitalálom.

Űrhajós, légtornász, nyomozó (vagy nyomozókutya) szerettem volna lenni, ha nagy leszek. Vagy mondjuk, író.”

Értékelés: 4/5

25. Debbie Macomber: Futórózsa út 204.

Sikerült hozzájutnom a Cédrusliget sorozat második részéhez. Olvasása közben arra lettem figyelmes, hogy nem szeretném, ha véget érne a történet, annyira beleéltem magam. Olvastatja magát, és bár ebben már több csöpögős jelenet is volt, amiket lazán átléptem, de ezt leszámítva, egész jó kis történet volt. Plusz pont, hogy nem találtam benne helyesírási hibát :)

Debbie Macomber: Futórózsa út 204.

Cédrusliget könyvtárosnője, Grace kilátástalan helyzetbe kerül. Eddig boldog házasságban élt, két gyermeket felnevelt, a férje azonban egyik napról a másikra eltűnt. Hol lehet Dan, miért ment el, és kivel? Viszontlátják-e valaha egymást? A nehéz időkben a barátok mind Grace mellett állnak. A lánya azonban, akinek most született meg az első gyermeke, képtelen elfogadni, hogy a nagyapa nem is kíváncsi az unokájára… Miközben a cédrusligeti lányok és asszonyok dolgoznak, bevásárolnak, könyvtárba vagy fodrászhoz járnak, esetleg beülnek egy kellemes étterembe, fellibben a fátyol a legrejtettebb érzéseikről, titkaikról is…

Értékelés: 4/5

24. Salinger Richárd: Apám beájulna

Ez tipikusan olyan könyv, amit különböző életkorban is érdemes elolvasni. Teljesen mást éreztem volna közben, ha 12 évesen, 17 évesen, vagy manapság olvasom. 12 évesen elájultam volna Szarka vagányságán, talán példaképemmé választottam volna. 17 évesen végig helyeseltem volna a viselkedésén, és talán még mindig példaképem lett volna, de inkább azon lettem volna, hogyan tudnám őt felülmúlni.
Manapság (mint egy majd' 5 éves Lány anyukája) próbálok visszamenni abba az időbe, amikor még én is ilyen voltam (mert voltam, sőt...!!!), és próbálok egy tizenéves lány fejével gondolkodni... Nem sikerül. Már az első oldalak elolvasása után bevillant, hogy Úristen, egyszer az én Lányom is ilyen lesz, le fog lépni egyedül egész nyárra a Balatonra, majd Jeruzsálembe, Barcelonába, aztán Rómába. Amit csak utólag, vagy egyáltalán sose fog nekem elmondani.
Már nem is tetszett annyira ez a könyv. Felnőttem. Mosolyogtam. Magamon is.

Salinger Richárd: Apám beájulna

„Barbi cirka ugyanannyi idős lehetett, mint én. Vitán felül elsőleosztásos csaj. Már értem ezt úgy, hogy bárhova megy, az első kört nyeri. Ezzel a dettó Barbi baba külsővel nem is lehet versenyezni. Adu ász az első körben, fájdalom, de komolyan. (…) És félő, hogy Barbika teste egy nagy légüres teret hivatott lezárni, mert az ilyen csajok általában csak tündérszépek. Na, akkor csapok majd le én…”

Amúgy a sztori a tavalyi nyaramról szól, meg a Barbiról. El akartam mesélni a szüleimnek az egész cuccot, csak nem mertem. Apámék ziher, hogy szétzuhannak, ha a képükbe mesélem az egészet fullra. Féltik a kislányukat, ami azért így visszagondolva eléggé jogos. Szóval csak leírni mertem, elmondani nem, ez ilyen hülyeség, mégis, mikor írtam, nem volt ott senki, és ez így fílingnek jobb. Mert ha ezt lenyomom nekik szóban, anyám valahogy talán viselné, de száz, hogy apám beájulna.

Értékelés: 3/5

23. Debbie Macomber: Világítótorony út 16.

Merész vállalkozásra adtam a fejem: belefogtam Debbie Macomber 9 részes sorozatába! Ráadásul olyan műfajú, amit elvből utálok: romantikus. Szerencsére kevés benne a csöpögős rész, de azért volt egy oldal (a 126. !!!), amit át kellett ugranom: "Cecilia a nyaka köré fonta a karját, és csókolóztak, kifulladásig, aztán Ian belé..." Nem folytatom.
Azt hiszem ez volt eddig a leghosszabb könyv, amit olvastam (368 oldal). Pont ilyen esős időre való, csajos olvasmány.
Nagyon zavaró volt számomra a helyesírási- vagy fordítási hibákkal tűzdelt szöveg. Amúgy egész jó volt, de nem javaslom, hogy kötelező olvasmány legyen, annyit azért nem ér :)


Debbie Macomber: Világítótorony út 16.

A Cédrusliget minden kötetén azoknak a házaknak a postacímét találjuk, melyek lakóit rövidesen jó barátként üdvözölhetjük. Az elvált Olivia bírónő például továbbra is családi problémákkal küszködik: csatákat vív Charlotte-tal, a rámenős édesanyjával, de még két felnőtt gyermekével is. Osztozunk Cecilia és Ian, a fiatal tengerésztiszt fájdalmában, akik elvesztett gyermeküket gyászolják, és izgulunk is: legyen erejük megmenteni zátonyra futott házasságukat. Tanúi lehetünk, hogyan szövődik szerelem a törvények felkent őre és Jack Griffin, a Liget Krónika főszerkesztője közt, miközben mindenki küzd a megállás nélkül működő helyi pletykagépezettel…

Értékelés: 4/5

22. Robin Polakowsky: Vilmos és Kate

Már gyerekkorom óta érdekel Vilmos herceg ;) kicsiként is helyes srácnak találtam, és ez most sem változott. Mivel az én életemből kimaradt Károly és Diana esküvője (mert még a világon sem voltam :P), úgy gondoltam, Vilmost és Kate-et nem hagyhatom ki. Éppen délutános voltam azon a napon, mikor a tévében élő adásban adták a ceremóniát. Egy kicsit el is késtem a munkahelyemről azzal az indokkal, hogy délutános műszak holnap is lesz, de esküvő már nem... :)
Nagyon tetszett a körülöttük lévő felhajtás, és elkezdett érdekelni a háttere. Nagyon örültem, mikor értesítettek a könyvtárból, hogy 2 hónap várakozás után megérkezett az előjegyzett könyv. Nem csak a két fiatallal foglalkozik a szerző, ami nem csoda, mert szerintem nem tudná csak velük teleírni a 160 oldalt, hanem a királynőről, Károlyról, Kamilláról, Dianáról, Harryről, a Middleton családról is. Ha nem is túl részletesen, de azért némi bepillantást kaptam a Buckingham palota publikus életébe.
Túl sokat nem kaptam ettől a könyvtől, sokkal inkább éreztem úgy, mintha a Story vagy Best magazin cikkei lennének összeollózva, egybekötve a kezemben.

Robin Polakowsky: Vilmos és Kate

Vilmos herceg és Kate Middleton kisasszony ma bizonyosan a földkerekség leghíresebb szerelmespárja. Amióta a herceg egy kenyai együttlét alkalmával a kedvese ujjára húzta királyi nagyanyja gyémántköves gyűrűjét, a legismertebb hollywoodi álompárokat is alázva uralják a világsajtó pletykarovatait. Ám ez még mindig csak a bulvár-oldala az új évszázad legnagyobb sztorijának, amin nincs mit csodálkozni, elvégre is VIII. Henrik és Oroszlánszívű Richard óta mindig is a brit királyi ház volt a világ leghíresebb családja, a herceg édesanyja, a feledhetetlen Diana hercegnő pedig kétségtelenül a 20. század egyik legragyogóbb asszonyaként került a krónikákba.
A könyv azonban ennél sokkal többről szól. Kate Middleton hosszú útjáról, mely voltaképpen egy szegénynegyedből vezetett a Buckingham-palotáig. A hercegi testvérpár megpróbáltatásairól Diana tragikus halála után, Vilmos ifjúságáról, mely csak nyomokban emlékeztet a londoni felső tízezer hírhedten léha életmódjára. A találkozásról és a közös tanulóévekről. Az együttlétekről és a külön utakról, melyek között, mint minden fiatal pár életében, olyanok is előfordultak, amelyeket mindketten szívesen törölnének a közös emlékezetből. A sokéves kapcsolat mélypontjáról, amikor a herceg egy időre a magánélet ellenében is a munkát, a tanulást, a repülőtiszti karriert választotta. És az újbóli egymásra találásról, mely az eljegyzéshez és az esküvő kitűzéséhez vezetett. Történik mindez egy megrázkódtatások alatt roskadozó, gondterhelt világban, ahol „őfelsége, a szerelem” többnyire még mindig diadalmaskodik ugyan, de ez a győzelem nem mindig olyan felhőtlen, amilyennek látni szeretnénk.
A könyvet a londoni királyi házról szóló angol és magyar nyelvű irodalom bibliográfiája és az esküvő részletes menetrendje egészíti ki.

Értékelés: 3/5

21. Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut!

A Nagy Könyv 60. helyezettje. Egyszer már belekezdtem, de a suli miatt abba kellett hagynom. Most újra elolvastam, és csodálkozva vettem tudomásul, hogy előző alkalommal talán 50 oldal hiányzott ahhoz, hogy a végére érjek... Ettől függetlenül, elejétől a végéig élveztem! Vicces, szomorkodós, könnyen olvasható, izgalmas, csajos olvasmány.
Kedvencem lett! Megvettem már korábban a folytatását, hamarosan neki is állok az olvasásának.
Megnéztem a könyvből készült filmet is, de nekem az annyira nem tetszett, bár abban is volt min nevetni.

Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut!

Közel másfél éves elszánt állás- és pasikeresés hiteles történetét tartod a kezedben. Szokásos péntek esti portyáin főhősnőnk, Kéki Kata hol Zöldmezőszárnya Királyfival, hol a gyönyörű Perzsa herceggel, hol Daviddel a Csokoládészeművel és még sok-sok más Micimacsóval fut össze. A fennmaradó időben biznisztündérnek öltözve már-már hivatásszerűen állásinterjúkra jár a Henteshez, a Hajóskapitányhoz, a Vajákos fejvadászhoz, és kis híján kiállítási tárgy is lesz belőle az emberi erőforrás-kiállításon. Mikor végre kommunikációra kezdi oktatni az országút királyait (kamionsofőröket), összefut egy igazi fatehénnel (a női féltékenység legújabbkori szimbólumával), aki a szappanoperák főgonoszait megszégyenítő találékonysággal tesz keresztbe neki, ahol csak tud…
Ráadásul Katának ez még nem elég: Teréz anya módjára kényszeresen meg is akar menteni minden útjába kerülő, elsősorban férfit… Lehet rajta nevetni, és kicsit sírni is, és kölcsön lehet adni a Pasinak, aki Fontos. Persze ha meg Pasi vagy, meg lehet vele lepni a Nőt. Egy igazi történet, egy igazi lánytól, aki az Igazit keresi, mindig, mindenhol, mindenkiben.
És meg is találja. (Mindenkiben.)

Értékelés: 5/5

20. Janikovszky Éva: Ráadás

Érdekes volt olvasni az 1926-ban született írónő utolsó kötetét. 76 éves volt ekkor. Mintha a saját nagymamámat hallgattam volna sztorizás közben a vele történt, őt foglalkoztató dolgokról. Nagyon tetszett az egyszerűsége, a hétköznapi nyelvezete, amihez nem kell sem külön iskolai végzettség, sem túl nagy élettapasztalat, mégis élvezhetőek voltak az írásai. Úgy határoztam, hogy elolvasom az összes művét, és mától kedvenc írónőmmé fogadom :)

Janikovszky Éva: Ráadás

„Régen rossz, ha egy könyvcím magyarázatra szorul. Mivel a címet én találtam ki, ez a feladat kétségkívül rám vár. Nos, kedves olvasó, a cím úgy született, hogy néhány felnőtteknek szóló könyvem elnyerte az Önök tetszését. Tapsot ugyan nem hallottam, de leveleik, telefonhívásaik és a könyvek fogyása alapján mégis hallani véltem. Remélem nem tévedtem. Így aztán az Önök biztatására kerekedett ki rövid írásaimból ez az új kötet. Ráadást, ugye, a koncerteken az előadóművészek szoktak adni, ha elég kitartóan tapsol a közönség. Én nem állok pódiumon, csak itthon kopogok öreg írógépemen, és nagyon örülök, ha tetszik, amit írok. Ha valakinek megy a késői busza, indul a vonata vagy egyébként is elege volt, hát nyugodtan kászálódjék. A ráadás azé, aki kérte, aki várja. Fogadja szeretettel.” Ezekkel az ajánló sorokkal indította útjára utolsó kötetét Janikovszky Éva. Sokan kérték, várták: ezt bizonyítja a könyv sikere.

Értékelés: 4/5

19. Erich Knight: Lassie hazatér

A Nagy Könyv listáján a 49. helyen szerepel.
Elolvastam 2 nap alatt. Állítólag kötelező olvasmány az alsó tagozatos osztályokban. Ezt mondta az árus, akitől vettem. 100 forintért :) Többet nem is ér. Remélem, mire a Lány odaér, már nem lesz kötelező, mert ritka unalmas, nyálas, borzasztó olvasmány!!! Ilyen kifejezések szerepelnek benne: "ösztöne vezette", "ösztöne sugallta", "ösztöne erősebb volt", és ez még csak hagyján, de aztán: "megőrizte méltóságát", "...büszke volt ahhoz", "túl megértő és udvarias". És mindez egy kutyáról... Az ösztön kifejezés többször szerepel benne, mint az, hogy Lassie.
Nem tudom, hogy mit akart az író tanulságként levonatni az olvasóival, de biztos nem azt, amit a kisfiú gondolt az egészről:

-No és mi történt ma Joe-val? Tudta a leckét?
Így volt ez valamikor régen. Aztán másképp lett. Most pedig megint a régiben van minden. Vajon mi lehet ennek az oka?
Ezen törte a fejét Joe még vacsora alatt is. Utána pedig, amikor besétált Lassie, melléheveredett a szőnyegre, megsimogatta, és egyszerre tudta a választ.
Lassie az oka! Hát persze, hogy ő! Amíg itthon volt, nem volt semmi baj. Amikor eladták és elvitték, egyszerre minden rosszra fordult. Most pedig, hogy Lassie megkerült, ismét nyugodtan élnek, és boldogan telnek napjaik.
Hazajött, és szerencsét hozott a házra - gondolta. - Neki köszönhetjük. Ő hozta nekünk a szerencsét."

Erich Knight: Lassie hazatér

Greenall Bridge-ben élt Sam Carraclough családjával és gyönyörű kutyájával, Lassie-vel. Lassie-t mindenki ismerte a faluban: mindennap ugyanabban az időpontban indult Joe elé az iskolához. Ám egy napon Joe hiába rohant a kapuhoz, a kutya nem volt ott… A bányát bezárták, Sam Carraclough munkanélküli lett. Nem volt más választása, el kellett adnia egyetlen értékét, Lassie-t. Rudling hercegének De Lassie nem felejtette el kis gazdáját… Nincs akadály, amit le ne tudna győzni, csak újra ott várhassa Joe-t az iskola előtt.

Értékelés: 2/5

18. Nick Hornby: Egy fiúról

Igazából ezt még a Tüskevár előtt olvastam, csak most van időm megemlékezni róla.
Nem olvastam erről a könyvről semmit, a könyvtárban csak úgy véletlenszerűen vettem le a polcról. Vicces és unalmas szakaszok váltják egymást, az első 12 fejezet az unalmas, aztán 8 vicces, érdekes, aztán a vége megint uncsi, vagy csak engem nem igazán fogott meg. Mindezek ellenére azért élvezhető olvasmány, a melóhelyen nálunk úgy mondják az ilyet: "szódával elmegy"... Bár én biztos, hogy nem fogom újra olvasni :)

Nick Hornby: Egy fiúról

Will Freeman a világ leggondtalanabb embere: se felesége, se gyereke, de még állása sincsen – vígan éldegél minden idők legnépszerűbb karácsonyi dalának jogdíjaiból, melyet az apja írt valaha. Egyetlen bánata, hogy a nők azt szeretik, ha egy férfinak céljai vannak az életben, ki kell hát találnia valamit, ami a szemükben izgalmassá teszi. Egy egyedülálló apa igazán különleges, sőt hősies színben tűnhet fel előttük, így aztán úgy dönt, gyereke lesz. Persze nem igazából (még csak az kéne!); elvégre egy fiktív gyerek is elég ahhoz, hogy a nőknek imponáljon. Az egyedülálló szülők klubjában azonban – balszerencséjére – nemcsak egy frenetikus szőke nővel ismerkedik meg, hanem egy furcsa, tizenkét éves fiúval is. Ettől kezdve Will, a „szabad ember” már nem is annyira szabad – a különc Marcusnak ugyanis, akit az iskolában módszeresen kínoznak a többiek, az élete függ tőle, hogy valaki végre megtanítsa rá, hogyan kell gyereknek lenni. S ki más lenne erre alkalmasabb, mint Will Freeman, aki igazából sohasem nőtt fel, s ugyanaz tölti ki életét ma is, mint ami egy kamasz fiúét: a rockzene, a foci, a csajok? Akárcsak a Pop, csajok, satöbbi…-ben, Hornby ezúttal is szellemesen, okosan, élvezetesen ír egyszerű és mégis különös emberek mindannyiunk számára ismerős érzelmeiről és élethelyzeteiről: barátságról, szerelemről, szenvedélyről, magányról, depresszióról. És azért a rockzene témája ebből a regényből sem hiányzik: az események azon a napon vesznek különös fordulatot, amikor öngyilkosságot követ el Kurt Cobain, a Nirvana legendás énekese…

Értékelés: 3/5

17. Fekete István: Tüskevár

A Nagy Könyv listáján a 11. helyen szerepel.
Azért olvastam el (újra), mert az íróról elnevezett általános iskolába jártam, és úgy érzem, ismernem kell néhány művét. A másik ok, hogy kötelező olvasmány volt 5. osztályban, és én általában nagyon kis százalékban olvastam el a kötelezőket. Ezt kivéve :) Felnőtt fejjel azonban megfogadtam, hogy be fogom pótolni, amit akkor kihagytam.
Tavaly már nekiugrottam egyszer, de nagyon nyögvenyelősen ment, végül fel is adtam. Most van időm, és nem jött vissza a könyvtárba az előjegyzett könyvem, úgyhogy semmi akadálya nincs annak, hogy végre elkezdjem és a végéig olvassam egy szuszra :)

Fekete István: Tüskevár

Vár volt állítólag valamikor, de akkor még sziget is. Akkor még odáig ért a Balaton, de a patakok telehordták iszappal a nagy öblöt; bizonyos, hogy Tüskevár körül most már sekély a víz és nádas az egész. Az ifjúsági irodalomban klasszikussá lett regény felejthetetlenül ábrázolja Tutajos és Bütyök, azaz Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla nyári vakációját a Balaton víziparadicsomában. Ez a nyár sok mindenre megtanítja, kiműveli, útbaigazítja őket és az olvasóval együtt fedezik fel a természetes életmód emberformáló, de néha kegyetlen törvényeit. El lehet mesélni egy nyarat, de egészen sehogy sem lehet elmondani – vallja a szerző; az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság azonban nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság… amint a Tüskevár is örök olvasmány marad minden korosztály számára.

A regény olvasásakor teljesen visszamentem a gondtalan gyerekkorba. Bár én világ életemben panellakó voltam (vagyok még most is, de ez meg fog változni egyszer... TUDOM!!!), de van róla tapasztalatom, hogy milyen, amikor egy ilyen fajta gyerek kiszabadul a betonrengetegből vidékre. Képes voltam naphosszat nézni a mamánál a csirkéket, nyulakat, kertet, ujjongva pancsoltam lavórban az udvaron, ettem tálból cseresznyét, és büntetlenül köpködhettem szét a magokat, állandóan koszos volt a lábam a meztelenkedéstől, rossz evő létemre folyton csak ettem és ettem volna a tiszta levegőnek köszönhetően és még sorolhatnám a nyári szabadság előnyeit.
Mivel városi gyerek vagyok, talán csak fényképről ismerhetem a könyvben felbukkanó állatokat, de az alapos leírásnak köszönhetően simán látom magam előtt, hogy milyen madárkákkal és állatkákkal találkoztak a srácok nap, mint nap.
Kimondottan élveztem Tutajos minden baklövését, majd a saját kárán való tanulást, és bevallom, lehet, hogy ennyi idős fejjel is elkövettem volna én is azokat.
Kedvencem az a rész, amikor Matula megkérdi tőle, hogy nem nehéz-e evezni, és ő már sokadszorra udvariasságból azt feleli, hogy nem, közben meg majd megszakad a lapátolásban :)

Értékelés: 4/5

16. Vujity Tvrtko, Nógrádi Gergely: Tizenkét pokoli történet

Hosszas kutatások előzték meg azt, hogy pont ezt a könyvet hoztam magammal a könyvtárból, és mégsem jutottam a végére. Több, mint a felét elolvastam (hetet a tizenkettőből), de egyszerűen nem tudtam többet. Érzékeny, gyermeki lelkem nem bírt többet elviselni. Semmi bajom Tvrtkoval, sőt! Csak miatta nem fogok letelepedni a tévé elé, de ha amúgy is ott ülnék (nagyon ritkán... heti 1 alkalommal), és az ő műsora menne, biztos ki nem hagynám. Nagyon bírom a riportjait, mert olyan dolgokat képes meglátni a riportalanyaiban, ami nekem eszembe sem jutna.
Újra előszedtem az emlékeimből a pörbölyi buszbalesetet, a tichilesti lepratelepet, vagy a csernobili atomreaktor felrobbanását, és teljesen másként néztem a dolgokat. Mit számítanak a mi apró-cseprő gondjaink azoknak az emberek tragédiájához képest! Nem tudtam persze átérezni, hogy vajon mit is érezhetnek, de bevallom őszintén, nem is szeretném tudni! Nem tudjuk meg nem történté tenni ezeket a szomorú eseményeket, de köszönöm, nekem ennyi elég is volt... Ennyi borzalom még olvasva is meghaladja az én tűrőképességemet, nemhogy átélve...!

Vujity Tvrtko, Nógrádi Gergely: Tizenkét pokoli történet

Nem nehéz megjósolni, hogy Vujity Tvrtko és Nógrádi Gergely könyve az év egyik legsikeresebb bestsellere lesz. A tizenkét fejezet a tv2 Pulitzer-emlékdíjas riporter kalandozásait mutatja be sajátos szemszögből. Az olvasó ellátogathat többek között a még mindig sugárzó Csernobilba, az isten háta mögötti Tatárföldre, a romániai lepratelepre és a háborús Szerbiába. Pokoli utak, de aki kezébe veszi a könyvet, a borzongáson kívül talán könnyezni és nevetni is fog. A kötetben megtalálható mindaz, ami a riportokból kimaradt…

Értékelés: 4/5
(Attól függetlenül, hogy nem akarok tudomást venni a világ borzalmairól, nagyon jól fogja meg a mondandóját, a történetek "érdekesek" voltak, valóban kíváncsivá tett, hogy hogyan forrja ki magát az adott történet.)
------------------------------------------------------------------------------------------
Ezennel húzok egy vonalat az olvasmányaim terén, és igyekszem minél erőszak mentesebb olvasmányokkal szórakoztatni magam,mert elég durva a világ amúgy is, nem kell, hogy a "szabad, pihenéssel töltött" időmben is azon agyaljak, hogy lehet ezt túlélni?!
Már ki is találtam, mi lesz ezután az általam követett példa: a 2005-ben készült felmérés alapján kiválasztották a 100 legnépszerűbb regényt, és ezt egy listán rendszerezték. Ez lett a Nagy Könyv. Én pedig ebből a listából fogom kiválogatni az aktuális olvasnivalókat. Az első a Tüskevár lesz, aminek már tavaly augusztusban nekiálltam, de egyéb elfoglaltságaim miatt sosem értem a végére. Aztán meg a Zsanett is folyton ezzel piszkál engem, úgyhogy most aztán tényleg nem hagyom magam, és addig nem jövök, míg az utolsó sort is el nem olvastam (és az összes többit!).

15. India Knight: Szex, pasik, gyötrelmek

A könyvtárból hoztam ezt is, mert könnyed, szórakoztató könyvre vágytam. A borítója alapján joggal gondolhattam ezt: "Megeszi Bridget Jones-t reggelire". Bár azt a könyvet nem olvastam, csak a filmet láttam, az tetszett. Nem úgy, mint ez. Valóban volt benne szex (jó kevés :) ), pasik, és gyötrelem (főleg az én részemről...) Nem volt vicces, nem olvastatja magát, nagyon örültem, hogy elolvastam és visszavihetem.

India Knight: Szex, pasik, gyötrelmek

Clara Hutt harminchárom éves, középosztálybeli angol fiatalasszony. Gyereket nevel, háztartást vezet, és egy magazinba írogat. Szép háza, no meg két imádnivaló gyereke van – akik többnyire idegesítik – nagy, különc, „darabokra hullott” ámde elbűvölő családja, valamint jóképű (bár egyre titokzatosabb) férje. És rendszeresen szeretkezik – nos, többé-kevésbé. Megvan a férj, a ház, a gyerekek, szóval minden rendben is volna, ám Clara mégis úgy érzi, valami nem stimmel az életében. Talán épp azért, mert mindene megvan, kissé unatkozik, és elég bizarr módon szórakoztatja magát: folyamatosan nassol, jóllehet némi súlyfelesleggel küszködik; zavarba ejtő témákkal szekírozza a barátnőit és a férjét; ráadásul mindenféle eszement helyzetbe keveri magát. Férje egyáltalán nem „veszi” Clara kétségbeesett vészjelzéseit. A várva várt párizsi hétvégén, amely romokban heverő házasságukat volna hivatott megmenteni, „hajdani szerelmük kihunyó parazsát újjáéleszteni” – mire észbe kap, elhagyott feleség válik belőle. A nem várt fordulat észre téríti, rátalál régi önmagára, és egy új, izgalmasnak ígérkező szerelem tűnik fel a láthatáron.

Értékelés: 2/5

14. Zdeněk Miler, Iva Hercíková: A kíváncsi kutyus

Vakond mesekönyvet kerestem a könyvtárban a Lánynak, mindegyik szanaszét állapotban volt, nem szívesen hoztam volna haza. Nézegettem a szerző könyveit, és kezembe akadt ez az új példány. Belelapoztam, és jött velünk haza :)

Zdeněk Miler, Iva Hercíková: A kíváncsi kutyus

Három történet egy kötetben a kis vakond rajzolójának illusztrációival. A könyvben három rövid történet található: Hogyan adta vissza a nap a kutyus vizét? Hogyan kapott kedvet a kutyus a mézre? Hogyan akart a kutyus kölyköket?




Képregény szerű mesekönyv, könnyen emészthető, saját szöveggel alaposabban elmesélhető, nagyon kedves mesekönyv. Észrevétlenül tanulja meg a gyerek a felhő keletkezését, a méz készítését, a béka születését, tudományos szöveg nélkül. Teljesen hozta a már megszokott kisvakondos színvonalat. Egyszerűen nagyszerű :)

Értékelés: 5/5

13. Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. (Veres Pálné regényes élete)

Miután sikeresen elvégeztem a hőn áhított szakmámat, belevetettem magam az olvasásba. Ugyanis vizsgaidőszak alatt nem vettem könyvet a kezembe, mert úgy éreztem, hogy ezáltal megcsalom az iskolát... Nem kell hülyének nézni, ez komoly :)

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. (Veres Pálné regényes élete)

Ki volt Veres Pálné? Mit tud róla valaki, ha nekiszegezzük a kérdést? Utca a Belvárosban, az Irányi és Váci utca szomszédságában, és gimnázium. És hogy miért neveztek el róla utcát és gimnáziumot? És hogyan lesz egy utca regénycím? Méghozzá egy utcza! Erre felel Kertész Erzsébet rendkívül érdekes és tanulságos leányregénye, amelyben megismerkedhetünk Veres Pálnénak, ennek az okos, kedves és energikus asszonynak szívós harcával a nők továbbtanulási lehetőségéért, és bepillantást nyerhetünk a 19. század sajátos, ma már romantikusnak tűnő hangulatába, a magyar nemesség életvitelébe, sőt még Madách Imre hányatott sorsa és szerencsétlen házassága alakulásába is.

Semmit nem tudtam a könyv kölcsönzésekor arról, hogy ki volt Veres Pálné? Ma már tudom: az Országos Nőképző Egyesület megalapítója 1867-ben.
Abban a korban élt, és hozott létre maradandót, amikor a férfiak a "nőt asszonyi állatnak nevezték". Megteremtette, hogy a lányok asszonyok ne "csak" a tűzhellyel és a családjukkal legyenek elfoglalva, hanem nyitottak legyenek a világra, az ismeretekre, a tudományokra, és szükség esetén (özvegység) ne kellejen kegyelemkenyéren tengődniük, hanem ők is vállalhassanak munkát. Sok zárt ajtót kellett keresztül mennie, mire a férfiak belátták, hogy valóban szükség van a nők taníttatására. 28 évébe telt, mire jóváhagyták, hogy megnyíljanak az egyetem kapui a nők előtt, mégpedig az orvosi, gyógyszerészi és bölcsészeti szakon. Majd' 80 éves koráig aktívan harcolt a női egyenjogúságért, de a határozat napját már nem érte meg.

"-Vasvillával űzheted ki az emberi természetet, úgyis visszatért!" -Veres Pál.

"-Ha nyáron, fáradtan, a forróság elől egy terebélyes fa árnyékában talál enyhülést, vajon jut-e eszébe, milyen apró magból nőtt ki ez a hatalmas fa?" -Veres Pálné.

"-Mi lesz a világból, ha már nők férfi kíséret nélkül járnak az utcán, és bemerészkednek egy irodába? Nem lesz ennek jó vége! Én letörném a feleségem derekát, ha beleártaná magát a férfiak ügyeibe!" -egy hivatalnok.

Értékelés: 4/5

12. Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes

Nem tudom, mit is vártam ettől a könyvtől... talán valami gyerekkel kapcsolatos dolgot. Hát nem arról szól :) Tulajdonképpen egy sztorizós kötet ez, amolyan kötetlen beszélgetés papírra vetve, az élet minden területéről. Könnyed, gyorsan olvasható, szórakoztató olvasmány, elgondolkodtató igazságokkal.
Százegy-két oldalas, nekem mégis 2 hét alatt sikerült elolvasnom, amit kicsit szégyellek, de hát ez van! Azért annyira nem tetszett, mint amilyen nagy szavakkal illették egyéb helyeken...)
Nekem nem ilyen volt a borítója, hanem piros keretes, és egy szerencsétlen rajzfigura volt az elején. Valószínű, hogy az egy régebbi példány volt.

Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes

Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább.

Íme, amit ott tanultam:

Ossz meg mindent másokkal!
Ne csalj a játékban!
Ne bántsd a másikat!
Mindent oda tegyél vissza, ahonnét elvetted!
Rakj rendet magad után!
Ne vedd el a másét!
Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál!
Evés előtt moss kezet!
Húzd le a vécét!
A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló.
Élj mértékkel!
Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset!
Délutánonként szundíts egyet!
A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét és ne szakadjatok el egymástól! Ismerd fel a csodát!

"Ne feledd a magocskát a műanyag pohárban: a gyökerek lefelé terjeszkednek, a növények felfelé, és senki nem tudja pontosan, mindez hogyan van, de valamennyien hasonlóképpen élünk."

Értékelés: 2/5