Azt hiszem ez volt eddig a leghosszabb könyv, amit olvastam (368 oldal). Pont ilyen esős időre való, csajos olvasmány.
Nagyon zavaró volt számomra a helyesírási- vagy fordítási hibákkal tűzdelt szöveg. Amúgy egész jó volt, de nem javaslom, hogy kötelező olvasmány legyen, annyit azért nem ér :)
Debbie Macomber: Világítótorony út 16.A Cédrusliget minden kötetén azoknak a házaknak a postacímét találjuk, melyek lakóit rövidesen jó barátként üdvözölhetjük. Az elvált Olivia bírónő például továbbra is családi problémákkal küszködik: csatákat vív Charlotte-tal, a rámenős édesanyjával, de még két felnőtt gyermekével is. Osztozunk Cecilia és Ian, a fiatal tengerésztiszt fájdalmában, akik elvesztett gyermeküket gyászolják, és izgulunk is: legyen erejük megmenteni zátonyra futott házasságukat. Tanúi lehetünk, hogyan szövődik szerelem a törvények felkent őre és Jack Griffin, a Liget Krónika főszerkesztője közt, miközben mindenki küzd a megállás nélkül működő helyi pletykagépezettel…
Értékelés: 4/5
1 megjegyzés:
Ezért nem szeretem a romantikus regényeket... különben is már az elején lehet tudni mi lesz a vége... de van pár ilyen könyvem, ha érdekel szívesen kölcsönadom... van aminek tök jó a sztorija, csak vannak ellapozandó részek:)
Megjegyzés küldése